Taníts engem!

5 pont, miért jó másoktól tanulni?

Akarva akaratlanul de folyamatosan sajátítunk el új dolgokat. Először ösztönösen a szüleinktől, majd egyre tudatosabban a környezetünktől. Tanulunk hivatalosan tanároktól, oktatóktól, illetve autodidakta módon saját magunk tapasztalataiból is. És nyitott szemmel járva, emberek közt mozogva, velük kölcsönhatásba kerülve, másoktól is sok mindent tanulunk. Ahogy Galileo Galilei mondta; "Még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki olyan tudatlan lett volna, hogy semmit nem tudtam volna tőle tanulni." Miért jó a számunkra, ha mások tudásából részesedhetünk?

Időt takarít meg. Ha mindent a saját bőrünkön akarunk kipróbálni, azzal rengeteg időt emésztünk fel. Aprólékosan megszerezni minden tudást a saját kárunkra vagy épülésünkre időigényes tevékenység. Ahogy a mondás is tartja; "az okos más kárán tanul". Ha hallgatunk a mások által megszerzett információkra, akkor nem szükséges nekünk is próbálkoznunk, megtakaríthatjuk a drága időnket.

Pénzt spórol. Mondhatjuk ingyen van. Vagyis nem egészen, mert valójában az életben semmi sincs ingyen. Valahol valaki mindig megfizeti az árat. Ebben az esetben nem mi, hanem más. Egy-egy okulásért néha hatalmas összegeket kell leperkálni. És itt nem csak pénzbeli kiadásról, veszteségről beszélünk. Kockáztathatjuk az egészségünket, a családunk épségét, sok mindent, ami érték számunkra. Jelentősen csökkenthetjük a költségeinket, ha valaki által már megélt élményekből tanulunk és a magunk javára fordítjuk.

Olyan tudáshoz is hozzájuthatunk, amelyhez egyébként nem. Napjainkban a világot elárasztja az információ dömping. Az egyik legnagyobb művészet nem elveszni benne. Megálljt parancsolni a csábító szalagcímű, ám időt rabló bulvárnak és megszűrni a részünkre hasznos cikkeket, blogokat, könyveket. A választék óriási, így elég nagy falat az is, hogy a mi foglalkozásunknak és érdeklődésünknek megfelelő írásokat kövessük. Ám néha egészen különleges területeiről meríthetünk inspirációt. Az emberek sokfelé megfordulnak, sokszínű életet élnek és szerteágazó tapasztalatokat szereznek. Amit ők megélnek az az ő tudásuk. Nekünk talán sosem lesz lehetőségünk megélni azt, amit nekik, ott járni, ahol ők, épp ezért bír jelentős értékkel a tapasztalatuk. Ha lehetőségünk van részesedni belőle, akkor merítsünk bátran, mert előfordul, hogy egy számunkra teljesen idegen terep ad megoldást a mi egyik problémánkra.

Gyakorlatias ismereteket szerezhetünk. Ismerős valakinek, hogy kikerülve az iskolapadból, a szakmájában elhelyezkedve az első mondatok közt ezt hallotta; "Felejtsd el, amit az iskolában tanultál." Papíron sok minden más, mint a gyakorlatban. Farkas Lívia szavaival; "Nem szűnik meg a tanulás az érettségivel, a diplomával, az életben a legtöbb dologról nem lesz papírod." Belekerülve a pörgésbe, egy kialakult napi rutinba, a kézzelfogható munka felül tudja írni a bemagoltakat. Akik benne vannak az adott szakmában, azok naprakészek annak a gyakorlati megvalósításában. Nem beszélnek róla, nem tanítják, hanem csinálják. Tőlük megismerhetjük az aktuális és valós szakértelmet, amelynek napi szinten vehetjük hasznát.

Megtanulhatjuk mit ne tegyünk. Bakonyi Csilla megfogalmazásában; "Az is a tanulás része, hogy valakivel kapcsolatban tudom, úgy, ahogyan ő, biztosan nem szeretném csinálni." Szóval fontos tudni mit tegyünk, de számtalanszor legalább ennyire lényeges tisztában lenni azzal, mit ne tegyünk. Ahogy néha jobb egy élénk hangulatú beszélgetésben csöndben maradni, úgy az élet ezernyi területén is megoldás, ha valamit nem teszünk meg, vagy nem úgy csinálunk, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Lehet, hogy csak egy viselkedésformáról van szó, amivel nem tudunk azonosulni, de ugyanúgy lehet szakmába vágó jártasság is. Ha tudjuk mit, mikor, hogyan ne csináljunk, nagyon elemi tudásnak a birtokában vagyunk.

Bárhonnan nézzük, másoktól tanulni rengeteg energiát megtakarító szokás. Már a tanintézetekben is másoktól tanulunk, hisz az oktatóink terelgetnek minket. Azonban, amikor ez nem ennyire tudatos, és hivatalos, hanem sokkal ösztönösebbé válik, amikor elkezdünk figyelni a környezetünkre, magunkba szívjuk az újdonságokat, és felhasználjuk őket a következő alkalommal, akkor nyílunk ki és válunk igazán taníthatóvá. Ez utóbbi képesség pedig nagyban meghatározza, mennyire leszünk eredményesek az életben. Kasie West értelmezésében; "Az ember ritkán talál mélységet magában akkor, amikor direkt keresi. A mélység abban rejlik, hogy tudunk-e másoktól tanulni, meg a körülöttünk lévő dolgokból."

Ha te is nyitott vagy a környezetedben lévő tudásra, és tetszett ez a poszt, oszd meg másokkal is.